2. Lecke

Asztrofotózás – az  alapok

Ebben a leckében elmagyarázom, az asztrofotózás alapjait. Megpróbálok itt is minél érthetőbben és egyszerűbben fogalmazni.

 

 

 

  

 

Én asztrofotózásnak hívok minden olyan fényképezési tevékenységet, ami az éjszakai
égboltal kapcsolatos, persze kivéve, ha a Nap-ot örökítjük meg.

 

Milyen módszerekkel tudunk fotókat készíteni?

Szokás szerint abból főzünk ami van. Mindenhez írok ötleteket és azt is leírom mit miért
csinálunk.

Távcső nélkül:

 

Mobiltelefon:

készíthetünk képeket egy mobiltelefonnal simán magában, elengedhetetlen ha nincs pénzünk vásárolni akkor
egy általunk eszkábált állvány hozzá, mert itt kézből fotózni nincs értelme.
A mobiltelefonnak tudnia kell a hosszúexpozíciós fényképezést. Ezt általában a
fényképezőgép PRO-MÓD, PROFESSZIONÁLIS MÓD menüpont alatt találjuk meg.

A beállításaink legyenek a következőek:

ISO érték maximum 800 (nagyon jó telefonoknál 1600, de ott már zajosodni fog a kép)

FEHÉREGYENSÚLY: Auto

FÓKUSZ: manual-ra rakjátok és húzzátok ki a  végtelenbe, így kaptok majd éles
képet, pontszerű csillagokat.

ZÁRIDŐ: addig húzzátok fel, még az elkészült képen nem húznak a csillagok vonalat. Ez
nálam két telefon esetében is 15 sec volt.

HA LEHETSÉGES RAW formátumban mentsünk! Ez a későbbi feldolgozásnál több állítási
lehetőséget fog eredményezni.

Ha ezzel megvagyunk, fordítsuk a célpontunk felé a telefont és rögzítsük az állványba.
Fontos, hogy nagyon stabilan legyen benne, ne mozduljon el. És már mehet is a fényképezés.
Ha nagyon komolyan szeretnénk csinálni akkor az általam kikísérletezett technikát – módszert alkalmazzuk amit a mobiltelefonos leckék között megtaláltok. Készítsünk az adott célpontról minél több fotót úgy, hogy a telefont ne mozdítsuk el. Ha készen vagyunk a DeepSkyStacker nevű ingyenes
programmal össze tudjuk a képeinket adni és meglepően jó eredményt érhetünk el.

A DeepSkyStacker használatához a képfeldolgozás leckék között találtok segítséget!
Ha asztotájképet szeretnénk készíteni, tehát nem csak a csillagos égboltot szeretnénk
megörökíteni, úgy is van lehetőség több kép egymásra illesztésére, de akkor nem használunk
korrekciós képeket.  Photoshop nevű programmal tudjuk egymásra illeszteni őket, ezt a módszert is a képfeldolgozás leckék között találjátok meg. A Photoshopnak van ingyenes próbaverziója, ami egy korlátozott ideig ingyenes használatot biztosít, így mindenki el tudja dönteni , megéri-e megvásárolnia a teljes verziót.

DSLR + OBJEKTÍV vagy BRIDGE gép:

Itt is elengedhetetlen az állvány használata! Minél fényerősebb az objektív annál jobb!

A DSLR gép beállításai nálam a következőek:

FEHÉREGYENSÚLY: auto

ISO: 1600

EXPOZÍCIÓS IDŐ: 10-15 sec (attól függ milyen objektív van fent, itt is nézzük meddig nem
mozdulnak be a csillagok, de itt már használható AZ 500-as szabály, amit a leckék Dslr géphekhez menüpontban megtaláltok.

FÓKUSZ: manuális

A fókusz gondot egész egyszerűen úgy oldom meg, hogy keresek egy nagyon fényes csillagot
és azon lövöm be az élességet, majd nem piszkálom.
Használhattok különböző maszkokat a DSRL géphez is, pont úgy mint a távcsövekhez, pl:
bathinow maszk, vagy a barkács menüben található segítséggel készíthettek otthon is kiválóan használható fókuszálló maszkokat.

BRIDGE géppel is lehet fotózni, de itt is ugyan az a kritérium: tudnia kell a hosszúexpozíciót a
gépnek. Sajnos általában a régebbi gépek 8 másodpercig tudnak, sőt a raw formátum is igencsak hiányzik
mindből ezáltal a végeredmény nem lesz olyan részletes, mint a DSRL gépeknél , de jó
szórakozás ez is és értékelhető végeredményt is el lehet érni!
A gép beállításai ugyan azok és a módszer is mint a DSRL gépeknél, kivéve az expozíciós
időt, mert az annyi, amennyit a fényképezőgép enged.

Elérkeztünk a cikk fő témájához a távcsővel történő asztrofotózáshoz.

 

Hol is kezdjem…
A távcsövekről
Nem szeretnék bele menni, hogy vannak lencsés, tükrös stb csövek, ez nem az a cikk.

Próbálom a lényeget érthetően leírni, mert 2020 decemberéig írhatnám a cikket.
Minél fényerősebb egy távcső annál gyorsabban tudja a fényt összegyűjteni, ezáltal annál
jobb! Természetesen minél nagyobb a tükör vagy lencse a csövünkben, annál több fényt
gyűjt be, de ezt nem akarom részletezni, nem óvodásoknak írom a cikket.
A távcsövünk fényerősségét F értékben határozzuk meg.
Kiszámolása: a csövünk fókusztávolságát elosztjuk a tükör vagy lencse átmérőjével.
Az én távcsövem esetében: 200/800 as Newton távcsövem van, tehát 800mm fókusztávolság
osztva a 200 mm tükör méretével így jön ki az: F4
Itt is, mint az objektíveknél minél fényerősebb, annál jobban alkalmas a halvány objektumok
megörökítésére.
Sajnos minél fényerősebb egy távcső annál több problémával jár. A fényerős newton
távcsövek tükrei úgynevezett kómahibát: kromatikus aberrációt produkálnak, ez azt jelenti,
hogy belenézve illetve fényképezve a kép szélei felé a csillagok elnyúltak, üstökös szerűek
lesznek. Ennek kompenzálásához kómakorrektort kell vásárolnunk. Ez a hiba a lencsés
távcsöveknél párosul színi hibával is, ami sajnos elszínezi az elkészült képet és ehhez is kell
vásárolnunk lencsetagot, ami megszűnteti ezt a hibát. Az APO távcsöveknél ez a hiba
elhanyagolható, de sokkal drágábbak mint a sima lencsés távcsövek.

A mélyég-mély űr fotózáshoz minimum F/6 és annál fényerősebb távcsöveket ajánlok!

A távcsövek fókuszírozói, fajtái és méretei. (erről részletesen találtok leírást a beállítása, karbantartása menüben)

A két legáltalánosabb méretű kihuzat:

  • 1.25 tehát: egy  huszonöt colos
  • 2 tehát kétcolos

Ez a méret a fókuszálónk belső méretét jelenti.
A kisebb illetve bolygózós távcsövek 1.25 os kihuzattal vannak ellátva, még a fotózásra
készült távcsövek 2 os kihuzattal.
Ennek több oka van, a fókuszpont távolsága más és a teherbírás, látómező stb…
Az első problémába akkor ütközünk, amikor szeretnénk felrögzíteni a fényképező
berendezésünk a távcsőre.
Mobiltelefon esetén egyszerű dolgunk van, mobiltelefon tartó adaptert ( lásd a mobiltelefonos leckék között) vásárolva az okulárra
rögzítve tudunk fényképezni. A fentiekben leírt eljárással akár mélyég objektumokat is, ha
rendelkezik legalább óragép meghajtással (egytengelyes motoros meghajtás) a mechanikánk
és ezáltal követi az objektumokat.
Fényképezőgép esetében már nem egyszerű a helyzet.

DSRL gépekről fogok beszélni, mert azt használjuk ilyen fajta fényképezésre.
A távcsövekre a DSRL gépünket különböző adapterek segítségével tudjuk felrögzíteni

(részletesebben lásd a Dslr-es leckék között):

Nélkülözhetetlen egy T2-es bajonett, vagy m 48 -as bajonett. A T2 -es a legelterjedtebb, a T
és az m48 a bajonett belsején található menet méretét jelöli.
Vannak fókuszálók amik végei menettel vannak ellátva, de ugyanezt a menetet találhatjuk
meg a barlow lencséken is .Ezt a bajonettet bele tudjuk rakni a fényképezőgépünkbe az objektív helyére.

1,25 -ös kihuzatú távcsövek:

Sajnos rossz hírem van, de ne csüggedjetek van megoldás. Mivel ezek a távcsövek nem
asztrofotózásra lettek kitalálva, a fókuszpontjuk okulárhoz van méretezve. Magyarul hiába
rögzítjük a fényképezőgépünket, nem fogunk tudni élesre állni, éles képet kapni. Nem tudjuk annyira
betekerni a fókuszálónk, hogy a kép éles legyen.
A fókusz megtalálásához egy lehetőségünk van, egy barlow lencsét helyezünk a kihuzatba és
arra rátekerjük a t2 es bajonetet és arra felpattintjuk a gépet. Tádá igen, van fókusz de ne
felejtsük el, amiről bészéltem, valamit valamiért:
mivel pl egy 2x es barlow a nevében is megtalálható 2x es nyújtást ad, azaz 2x-es nagyítást,
ezt a nagyítást a fókusztávolságunkra fejti ki.
Tehát egy 900mm -as fókusztávolságú távcsőből máris 1800 -ast csinál.
Ez azt jelenti, hogy egy 150/900 as F/6 os távcsőből máris F12 -es fényerőtlen távcső lesz,
ami már sajnos szinte csak bolygózásra használható.
Pár fényesebb MESSIER OBJEKTUM azért fényképezhető vele (saját tapasztalat) pl Orion Köd,
Androméda galaxis stb…

2-os kihuzatú távcsövek:

A gépek rögzítése többféleképen történhet. Vannak fókuszálók, amik már t2 es menettel
vannak ellátva erre feltekerve a bajonettünket már kapunk is fókuszt.
Ha nincs ellátva t2-es menettel, meg kell vásárolni hozzá a 2col -t2 adaptert. Erre az adapterre feltekerve a bajonettünk máris belehelyezhető és rögzíthető a kihuzatban.

Oks. A rögzítést elmagyaráztam…

Forduljunk vissza a főtémához:

A kevésbé fényerős távcsövekkel bolygókat illetve maximum csillaghalmazokat és fényesebb
MESSIER objektumokat örökíthetünk meg, halvány mélyég objektumokra nem vagy nagyon
korlátozottan alkalmasak.
Beszélek itt F10 (és feletti- körüli) fényerősségű távcsövekről! Ezeket kifejezetten bolygózára
készítik és sokkal kontrasztosabb képeket kapunk velük, mint fényerős társaikkal.
Ha sikerült felrögzíteni a fényképezőgépet a távcsövünkre, kezdőthet a móka. Ha Holdat
vagy bolygókat Szeretnénk lefényképezni, motoros meghajtás nélkül is megtehetjük, de a
kapot kép nem lesz olyan, mint ha egy egytengelyes motorizációval ellátott mechanikával
használnánk. Ezt a motort hívjuk óragépnek.
Mindenkinek javaslom, akinek ekvatorális (EQ) mechanikája van, mert ez elengedhetetlen a
szép képek eléréséhez (motors meghajtásokról részletesen beszélek a (mechanika beállításai, megismerése leckékben).

Miután a mechanikával pólusra álltunk ( a pólusra állásról részletesen beszélek a mechanika beállításai, megismerése leckékben)

nincs más dolgunk mint, az adott objektumot megkeresni és fényképezni.
Ha mélyégobjektumot akarunk lencsevégre kapni akkor a következő beállításokat használom:

ISO: 800 maximum 1600

FEHÉREGYENSÚLY:  semleges

ZÁRIDŐ: minél hosszabb annál jobb, amíg nem mozdulnak be a csillagok (pontszerűek
maradnak).
Készítsünk minél több képet, majd korrekciós képet és dolgozzuk fel a DeepSkyStacker
programban (a képfeldolgozás leckék között megtaláljátok).

Próbálom Nektek Kezdőknek lépésről lépésre elmagyarázni a folyamatokat, technikákat lehetőségeket. Sajnos elkerülhetetlen egy-egy ismeretlen kifejezés megemlítése, de ezeket meismerni és megérteni nincs más dolgotok, mint az utasítások alapján felkeresni a másik leckecsoportban a hozzá tartozó magyarázatot.